Virtuális vasárnapi istentisztelet - 2020. március 22.

A koronavírus ideje alatt a vasárnapi istentisztelet és más összejövetelünk is szünetel. A prédikációkat a weboldalunkon tesszük közzé.


Sermon for March 22, 2020 by Zoltán Bátori (L.L.M.)


Énekeljünk….

Hinni taníts, Uram...


Kedves Testvéreim, Barátaim!

Már 2. hete nem találkoztunk egymással! Nekem nagyon hiányoztok! Hiányzik a találkozás, a közösség, élethelyzetetekről való beszámolótok, figyelmes meghallgatásotok. Rémélem, mindannyiótoknak hasonlóan hiányzik a közösség!

Imádkozzunk! 

Szerető Jó Atyánk!
Hálásak vagyunk neked, hogy gyermekeidnek érezhetjük magunkat! Hálásan köszönjük, hogy mindeddig megsegítettél, megőriztél minket minden súlyos bajtól és tudhatjuk, hogy ez nem változik, hisz Te örök vagy! Kérünk őrizd meg gyermekeidet, különösen hitünket, bizalmunkat benned, gondviselésedben! Kérünk, őrizd meg bennünk azt a szeretetet, melyet tőled kaptunk! Segíts, hogy gyermekeidhez méltó módon éljünk és elhívatásunkat betöltsük! Egyszülött Fiad nevében kérünk hallgasd meg kérésünket! Ámen.

Kit Követsz?

A mai igei alapot dr Havasi Katalin választotta:

"Mikor pedig a galileai tenger mellett jár vala Jézus, láta két testvért, Simont, a kit Péternek neveznek, és Andrást az ő testvérét, a mint a tengerbe hálót vetnek vala; mert halászok valának. És monda nékik: Kövessetek engem, és azt mívelem, hogy embereket halásszatok. Azok pedig azonnal otthagyván a hálókat, követék őt. És onnan tovább menve, láta más két testvért, Jakabot a Zebedeus fiát, és Jánost amannak testvérét, a mint a hajóban atyjukkal Zebedeussal a hálóikat kötözgetik vala; és hívá őket. Azok pedig azonnal otthagyván a hajót és atyjukat, követék őt." Máté 4:18-22

Talán azt gondolod, hogy ez a mai történet nem rólad szól, hisz Isten bizonyára nem téged fog megszólítani és elhívni a követésére. Csalódást kell szereznem neked! Ha "keresztény"-nek tartod magad, akkor a szó eredeti értelme szerint "Krisztus követője" vagy, vagyis tanítványa. Ha eddig nem követted Őt, akkor itt az ideje, hogy "kulturális keresztényből", Krisztus igazi tanítványa légy!

A Bibliában több alkalommal olvasunk Isten elhívásáról, valami cél, szolgálat elvégzésére. Így hívta el Mózest, Gedeont, Elizeust, Dávidot, Jónást, az apostolokat, s közte Saulust, akit Pál apostolként szoktunk emlegetni. Minden elhívott-bár tudatában volt ki hívta el-mentegette magát. Ürügyek tömkelegét hozták fel mentségül, kibúvó okként. Próbálkozásaik rendszerint eredményteleneknek bizonyultak, hisz Ő nem véletlenül választotta ki szolgálatára ezeket az egyszerű embereket. A kiválasztottak alkalmatlanság érzete biztos jel volt alkalmasságukra. Volt mindegyiknek rendes foglalkozása. Voltak köztük pásztorok, földművesek, halászok és sátor készítő. (Bár Pál apostol magas teológiai, filozófiai ismerettel rendelkezett, életvitelét sátor készítéssel biztosította. Még Jézus is ácsmesterséggel foglalkozott messiási szolgálata elkezdése előtt.)

Jézus, a fent említett négy halászt követésére hívta el. Akkor, még nem tudhatták későbbi küldetésüket - amely nyilvánvalóan felette állt képességeiken - mégpedig a messiási örömhír elterjesztését az akkor ismert egész Földön. Jézust és tanításait, csodatévő erejét már ismerték, hisz Péter apostol anyósát már korábban meggyógyította és a kapernaumi zsinagógában hallották tanítását. A négy halász, minden bizonytalankodás nélkül elfogadta a meghívást. Azonnal követték Jézust. Mindaz, amit tapasztaltak, hallottak tőle, elegendő garanciát jelentett számukra.

Kérlek tedd fel önmagadnak a kérdést! Ismered eléggé Jézust? Ha nem, mi tart vissza, hogy megismerd? Ha ismered, miért nem követed őt? Mi tart vissza? Talán a munkád, a családod, a hívatásod, az "emberek” véleménye? Ki (mi) adhat ezek közül örökéletet?

Az én elhívatásomat sokan ismerik, de ha te mégsem, hadd osszam meg veled!

Keresztény édesanyám varrónő volt, s otthon dolgozott. Munka közben mindig énekelt és rendszeresen járt istentiszteletre, s engem mindig magával vitt, már 6 hetes koromtól. A közösségben, a kórus tagja volt, amely minden istentiszteleten közreműködött. Már bébiként kézről-kézre, ölből-ölbe járva élveztem a közösség szeretetét. Mivel nagy kérdező voltam, sok választ kaptam, amelyek újabb kérdéseket vetettek fel bennem. (Szerintem az agyukra mentem kérdéseimmel s azért jártam körbe az egész kórust, vagyis mintegy 25 embert.) Bár mindig nagyon érdekeltek Isten dolgai, teológiai végzettségem megszerzése után nem kerestem lelkészi állást. Vártam Isten elhívását erre a szolgálatra. Úgy tűnik nekem is, mint Mózesnek el kellett végezni néhány szemináriumot, mielőtt elhívásomat megélhettem. Ő, "birkaegyetemre" lett utalva Midián pusztájában. Nekem, ilyen szemináriumok, mint "világgazdaságtan" (el kellett vesztenem minden vagyonomat, értékemet, hazámat, rokonaimat, barátaimat 5 alkalommal, s megismerni a Gondviselő "tenyere biztonságát, melegét" egészen forró helyzetekben.) Szintén végzettséget kellett szereznem "kommunikációból". Nos, nem elsősorban az angol nyelvre gondoltam, hanem inkább a szenvedők, válságba esett emberek nyelvére. Együtt érezni olyanokkal, akik az én körülményeimhez képest sokkal súlyosabbat éltek át. Kellett szemináriumot végeznem "ének-zenéből" is. Ne gondolj itt sem zeneakadémiai képzésre, hanem inkább a dicsőítés áldásai megismerésére, mely elsősorban rám, s aztán a hallgatókon végez csodát. Végre Mesteremtől megkaptam az "ÁTMENT" bizonyítványt.

Ez így történt:

Mintegy 6 éve, a hócipőm tele lett a kaliforniai körülményeimtől és munkát kaptam New Jerseyben. Dolgaimat bepakoltam a Chevi Astro furgonomba és kitűztem az indulást egy vasárnap hűvös hajnalára. Előtte pénteken felhívott egy ügyfelem, mivel a tőle bérelt házban 9 családnak nem volt meleg víz. Megoldottam, de a tervezett indulás utáni délután hívott Geburth Péter barátom, hogy legyek a gyülekezete pásztora. A meghívást megismételte a gyülekezet is - de hiszen én adventista vagyok - válaszoltam. Nem baj, jött a válasz…Végül is, nekem nem az adventista egyház ad üdvösséget, hanem Jézus Krisztus. Ha őt hirdetem a közösségemnek, betöltöm elhívatásomat. Bár mentségeket én is kerestem, találtam, de a meghívást Istentől jövőnek tekintettem, amit nem tanácsos visszautasítani.

Isten, minden követőjének feladatott adott, mely így szól:

Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében, Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen! Máté 28:19-20

Ez az elhívás Krisztus minden követőjének szól. Visszautasítását senkinek sem javaslom. Ő választott ki téged s ezért Ő ad erőt, tehetséget szolgálatodhoz, s megbízód maga szervezi meg a rád szabott szemináriumot.

Miként végezteheted küldetésed ezek közt a körülmények közt? Hirdesd Krisztus evangéliumát - az isteni szeretet jó hírét - interneten, telefonon, idős, a vírustól veszélyeztetett embereket segíts bevásárolni, szükségleteik ellátásában s figyeld Urad hangját!

Ébredésed után, minden nap ez legyen az első imád: "Istenem! Köszönöm az életet! Kérlek segíts meglátni, hogy ma miként dicsőíthetem meg nevedet életemmel, szavaimmal! Ámen."

A válasz biztosan megérkezik, csak figyeld az egész napon!

Még 3 extra gondolat, régi bölcsektől:

1. "Közös java mindenkinek a gondolkozás!"
2. "A legjobb védekezés, a gondolkozás!"
3. "Kérdezz sokat s amit megismertél tartsd meg s add tovább másnak! Így juthatsz fölé mesterednek!"

Aki gondolkozik, könnyen beugorhat miért éppen sertésről, denevérről, tobzoskákról kerülhettek át az elmúlt idők veszélyes kórokozói. Mindezek fogyasztását megtiltotta Isten, mintegy 4300 éve, Nóé idejében s ezt megerőssítette Mózesnek a 3 Móz 11. fejezetében. Ezek az állatok, melyeket Isten "tisztátalanoknak" minősített, az elhullott, beteg állatoknak, elszaporodott kártevőknek az eltakarítása a feladata. Ha Isten óv a fogyasztásuktól, mi miért ragaszkodunk élvezetükhöz?

Más:

Isten elrendelte a pusztában vándorló választott népének, mintegy 3500 éve a karantén intézményét. (3 Móz 13. fejezetében) Az 14 napig tartott, pontosan úgy ahogyan ma. Nem feltűnő, hogy egy pusztai nép miként fedezhet fel valamit, a mai civilizáció és orvostudomány előtt 3500 évvel? Ha Isten elrendelte bizonyos betegségek esetén a karantént, mi ma hogyan viszonyuljunk ehhez az intézményhez?

Imádkozzunk!

Gondviselő Jó Atyánk!
Köszönjük az életet, s annak hordozóját, Szent Lelked templomát, a testünket! Tudjuk, hogy templomod tisztasága milyen fontos, s ezt tapasztalhattuk, amint egyszülött Fiad viselkedett földönjártakor. Kérunk óvj minket meg attól, hogy testünk latrok barlangjaként, kufárok tanyájaként megszennyezzük olyan dolgokkal, melyeket tiltottál! Add, hogy azzal - akár eszünk, akár iszunk, bármit teszünk - a te dicsőítésedet szolgáljuk! Kérünk te adj olyan szemináriumokat nekünk, melyekkel szolgálatunkra, az örömhír terjesztésére tehetsz alkalmassá minket s alázatot, hogy mindazt zokszó nélkül végigjárjuk! Áldassék örökké Megváltónk, az Úr Jézus Krisztus! Ámen.

Most pedig hadd imádkozzunk úgy amint Ő tanított minket: "Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is. A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma. És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeznek; És ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen! "

Szeretettel,

Bátori Zoltán (L.L.M.)
Los Angeles-i Első Magyar Református Egyház
2020. március 22.

Énekeljünk.....

Minden mi él


Erős vár nékünk az Isten




Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések